Az arányokat tekintve a vajdasági termelők domináltak a kárpát-medencei expón – Oláh Zsanett: A gazdaságfejlesztési program miatt is jelentősebb a vajdaságiak jelenléte, Forrás: Magyar Szó, 2018. március 13.

A fiatal vállalkozók szervezeteivel is szerződést kötött a Kereskedőház (Ótos András felvétele)Együttműködési megállapodások aláírásával és a külkereskedelmi adatok előbbre vitelével foglalkozó előadásokkal folytatódott kedden a budapesti Várkert Bazárban a második Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás, melyen 400 magyarországi és határon túli kiállító, 1.500 vállalkozó vesz részt.

Az expó célja a régió magyarlakta területein működő vállalkozások összekapcsolása, fejlődésük, piaci sikereik elősegítése. A Magyar Szónak adott nyilatkozatában Oláh Zsanett, a szervező Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta, már a tavalyi első, Hajdúszoboszlón megtartott kiállításra is 600 vállalkozás jelentkezett, pozitív volt a visszajelzés, hiszen az volt az első olyan gazdasági expó, amely a Kárpát-medence egészét lefedte. Hozzátette, az idén az volt a feladat, hogy egy a tavalyinál is nagyszabásúbb rendezvényt szervezzenek, s ez sikerült is – Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: száz éve nem volt ehhez hasonló esemény Magyarországon.

– Már a Csillagtúránk ideje alatt, amikor kárpát-medencei cégeket kerestünk fel, észleltük, hogy ez a közösség igenis együtt akar élni és dolgozni, gyarapodni. Tudjuk, hogy a cél a legtöbbször az, hogy eladjanak valamilyen árut egymásnak a vállalatok, azonban számos kapcsolat köttetett annak érdekében is, hogy egymás kínálatát kiegészítve jelenhessen meg két vagy több kárpát-medencei vállalkozás egy harmadik ország piacán. Fontos, hogy a kiállítók így is közelítenek a másikhoz – magyarázta Oláh.

Az utóbbi időben egyre több vajdasági termék került az MNKH Áldomás védjegyével ellátott termékek listájára. A vezérigazgató szerint a határon túli élelmiszertermelőknek két szempontból is fontos lehet az, hogy csatlakozzanak a termékcsaládhoz. Az Áldomás több magyarországi áruházlánc polcaira is felkerült, a magyarországi piacon így tehát megjelennek ezek a határon túli élelmiszer-termékek.

– Másrészt, a külföldi piacon egy terméket sem fognak szeretni csak azért, mert magyar. Nagyon nehéz a versenyt – mindenekelőtt az árversenyt – tartani a lengyelekkel vagy a szlovákokkal. Ha viszont létrehozunk egy magas minőségi szintet képviselő márkát, akkor könnyebb az értékesítés, ráadásul olyan kisebb őstermelőket is bevonhatunk a programba, akik egyébként akár tőke, akár kapcsolatrendszer hiányában önerőből nem tudnának megjelenni más piacokon. Egy márkát építünk ezért fel, s mindez lehetségessé válik.

Az arányokat tekintve a vajdasági termelők meglehetősen nagy számban jelentek meg az expón.

– Bizonyára kihatással van minderre az is, hogy Vajdaságban indult be először a gazdaságfejlesztési program. Sok olyan vállalkozás létezik, amelynek már bővültek a kapacitásai, magasabb minőséget tud produkálni, nyilván ezek az eredmények is megmutatkoznak itt. Az élelmiszertermelők között már létezik egy bejáródott együttműködés, megvannak az ökológiai hasonlóságok is.

Két együttműködési megállapodást kötött tegnap az MNKH, az egyiket a Kárpát-medencében működő fiatal vállalkozói szövetségekkel írta alá azzal a céllal, hogy növeljék a fiatalok cégeinek a versenyképességét is. A fiatalok jelentik a jövőt, fogalmazott a Magyar Szónak nyilatkozva Oláh, ezért kiemelt fontosságú a támogatásuk.

– Ez a kérdés személyes ügyem már tíz éve, tudom, hogy minden határon túli vidéken más a helyzet a fiatalok szerepvállalása szempontjából. Fontos, hogy tapasztalatot tudjanak egymással cserélni, másrészt mi is szeretnénk látni, miben tudunk segíteni.

A másik megállapodást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal kötötték, a külügyminisztériumnak a háttérintézményéről van szó. Itt is a kapcsolatteremtésen van a hangsúly, fel kell tárni, melyek a már létező és külpiacon esetleg felhasználható agrárinnovációk, továbbá melyek azok a területek, ahol innovációkat tudunk közös erővel megvalósítani.

A szerződéskötést követően Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke közölte, már nagyon régóta szorgalmazzák, hogy a kárpát-medencei fiatalok együtt tudjanak dolgozni, közös programokat tudjanak szervezni.

– Mindannyian magyar ajkúak vagyunk, megértjük egymást, miért ne tudnánk a barátkozáson túlmenően együtt üzletelni, vállalkozni, gyártani is? Ehhez van szükség egy ilyen keretre, a fiatal vállalkozói réteg összekapcsolására – fogalmazott Méhes.