2018. január 18. csütörtök
Boldog névnapot Piroska!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

MKIK Brüsszeli EU Képviseletének elektronikus hírlevele (2017/15)

HÍREK

Az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramja
Az Európai Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben meghatározza az elkövetkező évre tervezett kulcsfontosságú kezdeményezéseit. A 2018-as évre vonatkozó munkaprogramban összesen 26 új kezdeményezés szerepel. Az eredmény-központúság biztosítása érdekében a Bizottság munkaprogramja 66 olyan, tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatot határoz meg, amelyet az elmúlt két év során terjesztettek elő, és amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb el kell fogadnia. A Bizottság emellett kezdeményezi 15 tárgyalási szakaszban lévő javaslat visszavonását, amelyek tekintetében valószínűtlen a megállapodás elérése.

Megjelent a legújabb kohéziós jelentés
Az Európai Bizottság közzétette a hetedik kohéziós jelentését. A dokumentum helyzetjelentéssel szolgál az uniós régiókról, levonja a válság során nyújtott kohéziós támogatásokkal kapcsolatos tanulságokat, és felvázolja a kohéziós politika 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőképét. A jelentés megállapítja, hogy az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, a tagállamok között és a tagállamokon belül azonban továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A kohéziós politika az elmúlt két évtizedben valamennyi uniós régióban kézzelfogható eredményeket hozott, és jelentős beruházási forrást jelentett. Különösen igaz ez Magyarország esetében.

Felgyorsult a bérnövekedés, könnyebb visszatérni a munkaerőpiacra
Az idei foglalkoztatási jelentés megerősíti azokat a pozitív munkaerő-piaci trendeket, amelyek az utóbbi időben rajzolódtak ki az EU-ban. A tagállamokban összesen több mint 235 millióan vannak állásban, vagyis többen, mint a válságot megelőző időszakban, és a munkanélküliségi ráta, mely jelenleg 7,6%, megközelítette a recesszió előtti szintet. A jelentés rámutat arra is, hogy a munkanélküliek most már könnyebben el tudnak újra helyezkedni, mint a válság évei alatt. Jóllehet a rugalmasabb munkafeltételek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából előnyösek, bizonyos esetekben egyenlőtlenséget eredményeznek a különböző jogállású dolgozók között.

Innovatív városfejlesztési tevékenységek: Szeged is a győztesek között
Az Európai Bizottság kihirdette, mely települések nyerték meg projektjeikkel az „Innovatív városfejlesztési tevékenységek” elnevezésű kezdeményezés második, 50 millió euró összértékű pályázati felhívását. A kihirdetett győztesek között magyarországi település is képviselteti magát, Szeged lett ugyanis az egyik nyertes a városi mobilitással kapcsolatos kategóriában. A város a SASMob projekttel pályázott, mely a forgalmi torlódások, a légszennyezettség és a zajkitettség problémáját hivatott enyhíteni azáltal, hogy állami és magánvállalatok, valamint szállítási szolgáltatók közös erővel adatvezérelt, intelligens közlekedési rendszert építenek ki. A partnerségben Szeged önkormányzatán kívül három nonprofit szervezet, a Szegedi Tudományegyetem, két közlekedési szolgáltató és négy magánvállalat vesz részt.

Uniós „bajnok” az augusztusi magyar építőipari adat
A júliusi 3,7 százalék után augusztusban 3,1 százalékkal nőtt éves összevetésben az építőipari termelés volumene az Európai Unióban az Eurostat legfrissebb statisztikai adatai szerint. A legerőteljesebb, 36,8 százalékos éves növekedést a nyár utolsó hónapjában a magyarországi építőipar produkálta. Lengyelországban 23,2, Svédországban 14,7 százalékos volt az emelkedés. Éves szinten visszaesést csupán Olaszországban (mínusz 1,1 százalék), Romániában (mínusz 0,6 százalék), Belgiumban és Spanyolországban (mindkettő mínusz 0,4 százalék) regisztráltak.

EU–USA adatvédelmi pajzs: működik, de van mit javítani rajta
Alapvetően jól működik az új európai-amerikai adatvédelmi egyezmény, de a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásán lehetne még javítani - írja az Európai Bizottság a szerződés életbe lépését követő első év tapasztalatait összegző jelentésében. A személyes adatok transzatlanti áramlásának szigorúbb védelmet biztosító, tavaly augusztus eleje óta működő új rendszer felállításáról azután egyeztek meg, hogy az Európai Bíróság 2015-ben érvénytelenítette az ezt megelőző, úgynevezett "biztonságos kikötő" (safe harbor) megállapodást. Az Európai Bizottság szakemberei az éves felülvizsgálat során megállapították, hogy az adatvédelmi pajzs megfelelő védelmet biztosít az uniós polgárok adatainak, amelyeket kereskedelmi célokból az Egyesült Államokban működő vállalatokhoz továbbítottak.

Így vélekednek az EU-ban az EU-ról
64%-ra nőtt azon EU-állampolgárok aránya, akik szerint országuk profitált az EU-tagságból. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent 2016-hoz képest. A 2017-es Parlaméter-felmérés azt vizsgálja, hogy hogyan viszonyulnak az állampolgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és milyen az attitűdjük az Európai Parlamenttel, annak prioritásaival, tevékenységével és küldetésével kapcsolatban. Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat. A megkérdezettek 56%-a véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve.

2022 végére tűnhet el a mérgező gyomirtószer
Az európai képviselők döntése szerint 2022 decemberéig teljesen betiltanák a glifozát tartalmú növényvédő szereket, és addig is szigorítanának a használatukat. Az Európai Parlament ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy a vitatott glifozát növényvédő szer forgalomba hozatali engedélyét tíz évvel meghosszabbítsák. A képviselők ehelyett azt javasolják, hogy készüljenek tervek a termék kivezetésére, melynek során először a háztartási használatot, majd a mezőgazdasági felhasználást tiltanák be, amennyiben az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmasak a szükséges gyomirtáshoz. A képviselők szerint a glifozátot legkésőbb 2022. december 15-ig fokozatosan ki kell vonni a piacról.

ESEMÉNYEK

2017. november 6-10., Brüsszel
Nyersanyag Hét 2017
Szervező: Európai Bizottság
Helyszín: további információk hamarosan

2017. november 9., 9:30-12:00, Brüsszel
EU-Korea Üzleti Fórum
Szervező: Európai Kereskedelmi és Iparkamara Koreában
Helyszín: 4 rue de la Régence

2017. november 9., Brüsszel
Szabályozott szakmák az Európai Unióban
Szervező: Európai Bizottság
Helyszín: Thon Hotel EU, Rue de la Loi 75

2017. november 20-24., Brüsszel
Szakképzés Európai Hete
Szervező: Európai Bizottság
Helyszín: számos brüsszeli és európai helyszín

2017. november 21., Brüsszel
Szektorszeminárium: „Fenntartható energia az EU külkapcsolati eszközeiben”
Szervezők: MKIK, Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége, Magyarország EU melletti Állandó Képviselete, Európai Unió tagállamainak Állandó Képviseletei,
Helyszín: Thon Hotel, 75 Rue de la Loi
Részvételi díj: 175 euró

2017. november 22., Brüsszel
Magas szintű konferencia: A szakképzés és az üzleti szféra kapcsolata
Szervező: Európai Bizottság
Helyszín: további információk hamarosan

2017. november 24., Brüsszel
5. Keleti partnerségi csúcstalálkozó
Szervező: Európai Tanács
Helyszín: Europa Building

2017. november 29., Brüsszel
InvestHorizon Záró konferencia:
Szervező: InvestHorizon

2017. december 7. Brüsszel
Korrupció az üzlet világában – A KKV-k védelme
Szervező: Eurochambres, Unioncamere
Helyszín: Belga Gazdasági Minisztérium

2017. december 7., Brüsszel
Civil társadalom díj 2017
Szervező: EGSZB
Helyszín: EGSZB, 99 rue Belliard

2017. december 14-15., Brüsszel
EuroMed Invest zárókonferencia
Szervező: Eurochambres
Helyszín: EGSZB, 99 rue Belliard

2018. február 22-23., Brüsszel
2. Európai Ipari Napok
Szervező: Európai Bizottság
Helyszín: további részletek hamarosan

PÁLYÁZAT

Közös képesítések a szakképzésben
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/27/2017 az Erasmus+ program keretében
KA3 – A szakpolitikai reform támogatása

A felhívás általános célkitűzése egyrészt a fiatalok foglalkoztathatóságának növelése és a vállalkozások számára is előnyös, magasan képzett és mobilis munkaerő létrehozása, másrészt a közös európai szakképzési képesítések támogatása. A felhívás konkrét célja a közös szakképzési képesítések előkészítésének vagy létrehozásának támogatása, illetve a meglévő képesítések fejlesztése.

Támogatható partnerségek
A partnerségnek az Erasmus+ legalább két különböző programországából származó partnerekből kell állnia (amelyek közül legalább az egyiknek európai uniós tagállamnak kell lennie).
A partnerségben továbbá legalább három partnernek kell részt vennie, köztük a következő két szervezetnek (a partnerek egyike lesz a koordináló szervezet, amely a partnerszervezetek nevében pályázatot nyújt be az Erasmus + támogatásra.):

  • egy szakképzést nyújtó szervezet (felső középfokú, nem felsőfokú vagy felsőfokú posztszekunder szinten),
  • egy vállalkozás (állami vagy magán) vagy kereskedelmi, kézműves és iparkamara, vagy ágazati/szakmai szervezet

Egyéb támogatható részt vevő szervezetek: releváns képesítő vagy egyenértékű hatóságok (nemzeti, regionális vagy ágazati szinten), helyi, regionális vagy nemzeti állami hatóságok, szociális partnerek (munkáltatói és munkavállalói szervezetek), kutatóintézetek, európai ernyőszervezetek, ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok vagy ezekkel egyenértékű szervezetek, állami foglalkoztatási szolgálatok, ifjúsági szervezetek, szülői szervezetek, más érintett szervezetek.

Tevékenységek és várt eredmények
A tevékenységeket 2018. szeptember 1. és 2018. november 1. között kell megkezdeni. A projektek időtartama 24 hónap.

  • Közös szakképzési képesítések kialakítása vagy fejlesztése a kötelező partnerekkel rendelkező országok konkrét készségigényeinek figyelembevéétele céljából, hogy ezen országok mindegyikében képesítésként ismerjék el a közös szakképzési képesítéseket.
  • Új fenntartható együttműködési struktúrák létrehozása az átláthatóság, összehasonlíthatóság, megfelelő minőségbiztosítási rendszerek és a képesítések kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében, ugyanakkor a meglévő együttműködés rendszeresebbé és célzottabbá tétele.

Költségvetés
A projektek társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés becsült összege legfeljebb 6 millió EUR. A maximális uniós társfinanszírozási arány 80 % lesz. A támogatás összege minden esetben 200 000 és 500 000 EUR között lesz. Várhatóan körülbelül 20 pályázat részesül finanszírozásban.

A pályázatokat legkésőbb 2018. január 31-én déli 12:00 óráig (brüsszeli idő szerint) kell benyújtani.
További információk:
https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/ka3-joint-qualifications-in-vocational-education-and-training_en

Női Innovátorok Európai Díja 2018

Női vállalkozó? Rendelkezik kiemelkedő innovatív megoldással, megoldásokkal? Története inspirálna másokat? Az Európai Bizottság 2018-ban is megjutalmazza Európa három leginnovatívabb női vállalkozóját, illetve egy fiatal újító nőt.

Az EU ötödik alkalommal hirdette meg a Női Innovátorok Díját, mellyel a kiváló és sikeresen piacosítható innovációk megalkotóit jutalmazza az Európai Bizottság. A pályázat első helyezettje 100 ezer, a második 50 ezer, a harmadik pedig 30 ezer eurós pénzdíjban részesül, míg a Feltörekvő Innovátor kategória győztese 20 ezer euróval lesz gazdagabb. Minden olyan nő pályázhat a díjra, aki (társ-) alapítója egy cégnek, és amely cég uniós KFI forrás kedvezményezettje volt (EU Kutatási Keretprogram, EURATOM Keretprogram, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP), vagy az Európai Strukturális és Befektetési Alaphoz kapcsolódó innovációs vagy kutatási akció stb.)

A pályázat beadási határideje: 2015. november 15. 12:00 óra

A Női Innovátorok Díj weboldala:
https://ec.europa.eu/research/prizes/women-innovators/index.cfm?pg=home

Pályázati felület:
http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/topics/h2020-swfs-2016-2017-35.

Egymilliárd euró fenntartható közlekedés fejlesztésére
Az Európai Bizottság 2017. február 8-án új pályázati felhívást tett közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és más pénzalapok, köztük az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak igénybevételére. A pályázati kiírás célja, hogy ösztönözze a beruházások létrejöttét az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra-fejlesztések terén, egyúttal pedig támogassa az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges munkahelyek létrejöttét.

Jelentkezési határidő:
2017. november 30.

További információk:
https://ec.europa.eu/inea/en/connecting-europe-facility/cef-transport/apply-funding

H2020 projektek konzorciumai által meghirdetett versenypályázati kiírások
A Horizont 2020 IKT projektek rendszeresen publikálnak tudásközpontok és KKV-k együttműködését, technológia transzfert, kísérleti infrastruktúrák hasznosítását, IKT technológiákra épülő ökoszisztémák fejlesztését támogató versenypályázatokat. A versenypályázatok a H2020 Participant Portálon vagy a projektkezdeményezések weboldalain kerülnek publikálásra.

Jelentkezési határidők:
2017.09.01 – 2017. 10. 31: TagItSmart!
2017.10.31 - 2018. február: symbIoTe
2018.01.01 - 2018.03.31: Vicinity

További információk:
http://www.h2020.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/nemzetkozi-hirek/h2020-projektek-161024?objectParentFolderId=9383

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ

A kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv dióhéjban
Folyamatosan nő a kiküldött munkavállalók aránya az Európai Unióban. A növekedés 2010. és 2014. között 44 százalékos volt, ez közel 2 millió munkavállalót jelent. Ez hozzávetőlegesen az egységes piac munkavállalóinak 1 százalékát teszi ki. Kiküldött munkavállalásról akkor beszélünk, amikor a közös piacon belül egy szolgáltatást államhatárokon át nyújtanak és vesznek igénybe átmeneti jelleggel. A legnagyobb kibocsátó országok Lengyelország, Franciaország és Belgium, míg a legtöbben Németországba, Franciaországba és Belgiumba érkeznek. Leggyakrabban az építőiparban, gyáriparban, az oktatásban, egészségügyben, a szociális- és üzleti szolgáltatások területén alkalmaznak kiküldött munkaerőt.

Az elavult szabályozás már nem tudja kezelni a problémákat
A kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat jelenleg az 1996-os irányelv határozza meg. Ez kimondja, hogy ugyan a küldő állam szabályai vonatkoznak rájuk, a fogadó országban is megilletik őket bizonyos alapvető jogok (ilyen a minimális bérszint, a munkaidő és a pihenőidő maximális, illetve minimális időtartama, a minimális éves fizetett szabadság, vagy a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód).

Az Európai Unió gazdasági és munkaerő-piaci helyzete azonban sokat változott az elmúlt 20 évben, szükség van az irányelv felülvizsgálatára.

Tipikus probléma például, hogy mivel a kiküldő vállalatoknak elég a fogadó állam minimális bérszintjéhez igazodniuk, hatalmas különbségek alakulnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében. A fizetések közötti túlságosan nagy eltérés pedig megzavarja az egységes piac zökkenőmentes működését.

Az Európai Bizottság 2016. március 8-án hivatalos javaslatot terjesztett elő a munkavállalók kiküldetéséről szóló 1996-os irányelv módosítására. A javaslat azon az elven alapszik, hogy az azonos helyen végzett azonos munkáért egyenlő díjazás jár, és kilátásba helyezi, hogy a munkabér és a munkafeltételek tekintetében a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosságban ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra. A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek. Az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

Kiélesedett nyugat-kelet gazdasági érdekellentét
A problémát a regionális munkaerő-piaci eltérések generálják. Míg Bulgáriában például a minimálbér szintje alig 300 euró, addig a kontinens másik végén ez 2000 euró körül mozog. Ez pedig arra ösztönzi az Európa szegényebb részein tevékenykedő, ott letelepedett, sokszor éppen ezzel a céllal létesített vállalkozásokat, hogy Nyugat-Európában nyújtsanak szolgáltatásokat még pedig oly módon, hogy a származás országában hatályos, lényegesen kedvezőbb munkajogi szabályokat és alacsonyabb béreket viszik magukkal. Ezt hívják a gyakorlatban szociális dömpingnek.

Ki számít kiküldetésben dolgozó munkavállalónak?
Az ún. „kiküldött” munkavállaló az, akit a munkaadója ideiglenesen másik tagállamba küldött egy bizonyos szolgáltatás elvégzésére. A szabad szolgáltatásnyújtás az egységes piac egyik alappillére az EU-ban. A szolgáltatások szabad mozgása a gyakorlatban annyit tesz, hogy a vállalatok úgy nyújthatnak szolgáltatásokat egy másik tagállamban, hogy ott nem kell székhellyel rendelkezniük.

Ehhez azonban lehetővé kell tenni, hogy alkalmazottaikat ideiglenesen a másik országba küldhessék a feladatok elvégzésére. A kiküldetésben dolgozókat érintő szabályok tehát kulcsfontosságúak az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. Bizonyos ágazatokban különösen jellemző a munkavállalók kiküldése, 42%-uk például az építőipari szektorban dolgozik, 21,8%-uk a feldolgozóiparban, 13,5% pedig az oktatási, az egészségügyi és a szociális ellátással kapcsolatos szolgáltatások terén. Fontos megkülönböztetni őket azoktól a munkavállalóktól, akik hosszú távra költöznek az EU-n belül másik országba, és a fogadó ország szabályai vonatkoznak rájuk.

Kompromisszum
Az irányelv módosítását 19 hónapja tárgyalják a tanács különböző szintű ülésein, ami jól mutatja a kérdés összetettségét és a belső piac működésére gyakorolt hatását. 2017. október 24-én végre megszületett a foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes uniós miniszterek kompromisszumos politikai megállapodása. A résztvevők minősített többséggel úgynevezett "általános megközelítést" fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel. Magyarország hat másik állammal együtt nem szavazta meg a tanácsi döntést.

A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért. Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy ezen módosítás előírásai nem fogják érinteni a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd. A fuvarozók ugyanis nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. A fuvarozók tehát továbbra is változatlan feltételekkel folytathatják tevékenységüket.

A javaslat ellenzői úgy látják, hogy a bizottság által kezdeményezett változtatások következtében a kelet-európai vállalkozások elveszíthetik jelenlegi versenyelőnyüket a nyugat-európai társakkal szemben.

A Parlament és a Tanács várhatóan novemberben kezdik a tárgyalásokat és szeretnének megállapodásra jutni az első olvasatban.



Mellékelt állományok

Állománynév Típus Méret
mkik_eu_hirlevel_2017_15_szam.pdf pdf 879.05 KB

Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!