2018. január 18. csütörtök
Boldog névnapot Piroska!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Piackutatás- a magyar termékek fogyasztói megítélése Szerbiában

A magyarországi élelmiszeripari termékek ismertségére és elfogadottságára irányuló kutatások azt mutatják, hogy termékeink elfogadottsága és ismertsége Szerbiában jó. Ez olyan tény, amire építeni lehet és kell a Szerbiába irányuló export fejlesztési stratégiáját.

Szerbia és Magyarország természetföldrajzi adottságai sokban megegyeznek, így az alapvető mezőgazdasági és élelmiszerek termelése is nagy hasonlóságot mutat. Ez a tény azt eredményezi, hogy az exportstratégia kialakításakor nem célszerű az élelmiszeripari tömegtermékek kivitelét megcélozni, mert azokat Szerbiában is elegendő mennyiségben és javuló minőséggel állítják elő. Célszerűnek látszik az egyes rétegpiacok szükségleteit megcélozni az exportlehetőségek növelése érdekében.

Szerbia jelenlegi demográfiai helyzete két olyan veszélyhelyzetet rejteget, amely belátható időn belül nagy gondot fog okozni, viszont piaci értelemben lehetőséget jelenthet az élelmiszertermelés számára.

Az egyik ilyen veszély az elöregedő lakosság, amelynek koránál, és egészségügyi állapotánál fogva kímélő étrendet kellene fogyasztani. Ezeknek az embereknek a szükségletei ma Szerbiában szinte teljesen kielégítetlenek.

A másik az egytagú háztartások növekvő részaránya. Mivel itt tipikusan kétféle háztartásról van szó: megözvegyült egyedül élő idősebb fogyasztóról és fiatal, családot még nem alapított fogyasztóról, a kényelmi termékek is piaci lehetőséget jelenthetnek, figyelembe véve azonban azt, hogy ezek a termékek nem lehetnek nagyon drágák.

A kényelmi termékek mellett szól a Szerbiában még érvényben lévő munkarend is, amely többnyire 6,00-14,00 óráig tartó munkaidőt jelent, és így a közétkeztetésnek szinte semmilyen formája nem alakulhatott ki. A rendszeres éttermi étkeztetés viszont legtöbbször nem fér bele a családi költségvetésbe.

A piaci réseket megcélzó termékek mennyisége értelmetlenné teszi a nagy kereskedelmi multikon keresztül történő termékértékesítést. A magyar export számára az látszik célszerűnek, ha a helyi közepes méretű láncokon keresztül próbálják meg termékeiket elhelyezni, és közben viszonossági alapon, Magyarországon szerbiai élelmiszereket is árulni. Ennek a viszonosságnak a hozadéka lenne a választékbővítés, ami jelenleg elsősorban Szerbiában égető, de nem elhanyagolható az sem, hogy a magyar piacon megjelenő választékbővítő termékek (pl. sajtok) esetleg olcsóbbak lennének, mint a jelenleg piacon lévő külföldi sajtok.

Végiggondolásra érdemes, hogy miként lehetne a nem hivatalos, határ menti élelmiszerimportot becsatornázni. Tapasztalataink szerint ez nagyon jelentős szerepet játszik a szerbiai lakosság ellátásában a határ mentén, viszont „láthatatlan" a magyar gazdaság számára. A vámelőírások és ellenőrzések szigorítása lehet egy megoldás, de az esetleg emberek százainak egzisztenciáját veszélyeztetné. A határ menti régiók együttműködési lehetőségei között talán lenne lehetőség ennek a nem hivatalos exportnak a hivatalossá tételére.

Szerbia multikulturális jellegénél fogva mintegy „megnyújtja" az ünnepeket, értve ezen elsősorban az egyházi ünnepeket. Ezt a tényt az akciózás során, de az ünnepi árukínálat kialakítása során is szem előtt kell tartani, hiszen pl. a Karácsonyi ünnepkör Szerbiában egészen január 6.-áig kitolódik, a naptárak eltérése miatt. Hasonló a helyzet a Húsvéti ünnepkörrel is, ahol a „pravoszláv" és a „katolikus" húsvét között maximálisan 5 hét különbség lehet, a naptár és az ünnep változó volta miatt.

Ez a multikulturális környezet igényli az anyanyelvű reklámokat is. A magyar vevőket természetesen nem kell külön reklámokkal megcélozni, ők a magyarországi médiákból, azokkal már el vannak látva, de a szerb, a horvát, a szlovák, a ruszin és a román fogyasztókat kellemesen meglepné egy-egy magyarországi termék anyanyelvükön feléjük irányuló reklámja. Erre a televíziók és a rádiók helyi adói nyújtanak lehetőséget.

A reklám fontos helye lehet még a magyarországi termelők és/vagy forgalmazók megjelenése is a vásárokon, kiállításokon, illetve az egyre több helyen megrendezett kulturális vagy gasztronómiai fesztiválokon. Ez nem kis kiadás, de ezeken a rendezvényeken rengeteg szakmai és civil ember érhető el, és az esetleg közösen kialakított standok mérsékelnék a magyarországi vállalkozások ilyen irányú kiadásait is.

A szerbiai kereskedelem fejlesztésében, főleg a határ mentén, ajánlatos lenne a magyar részvétel. A közös beruházások, pl. logisztikai központok létrehozására, a nyersanyagtermelő, feldolgozó és értékesítő vertikumok kialakításával mintegy piacot vásárolva a magyar termékek számára.

A közös beruházások egy sajátságos válfaját képezheti az, hogy a szerbiai piacra irányuló akár áru, akár tőkeexportra egy, a szerbiai helyzetet jól ismerő céggel, vagy magánszeméllyel társulnak a kivitelt tervező cégek. A közvetlen nyelvismeret, a szerbiai szokások, kultúra beható ismerete bizalmat ébreszt és elősegítheti az üzletkötést. Ez azért is igaz, mert, ahogy Magyarországon úgy Szerbiában is kevesen beszélnek idegen nyelveken, a vajdasági magyarságnak viszont megvan az a komparatív előnye, hogy kétnyelvű, és ezt lehet és kell is hasznosítani.

Egy sajátságos pluszt jelenthet a Szerbiával tervezett együttműködésben a termékek földrajzi megjelöléséhez és eredetvédelméhez, márkázásához felajánlott segítség is. Magyarországban ezen a téren sok cégnek van tapasztalata, míg Szerbia ezen a téren most teszi meg első lépéseit, próbálja földrajzilag jelöltté és eredetvédetté tenni néhány sajátságos élelmiszerét.

A Szerbiában már jelen lévő és fokozatosan terjeszkedő CBA lánc jó példája lehet az együttműködésnek. Tapasztalati tények azonban azt mutatják, hogy sem a CBA magyarországi boltjaiban, sem pedig a szerbiai boltokban nincs több magyar/szerb termék, mint más boltokban. Bár a kölcsönösséget deklarálja a cég, a valóságban még kevés valósul meg ebből.



Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!