2018. január 18. csütörtök
Boldog névnapot Piroska!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Rendezvényünk Sajtóvisszhangja

Vasúti fejlesztéseket és az orosz piac bővülését hozhatják a szorosabb szerb-magyar kapcsolatok

Forrás: SZEGEDma.hu

A Budapest-Belgrád, illetve a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal kialakítása komoly jelentőséggel bír a szerb-magyar kapcsolatok bővülésében – hangsúlyozta Rade Dobrac szerb rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A két ország közötti gazdasági kapcsolat szorosabbá fűzéséért tartottak szakmai fórumot péntek délután a megyeházán.

A szerb-magyar üzleti partnerség élénkítéséért tartott a megyeházán szakmai fórumot a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara pénteken. A rendezvény célja, hogy a határ két oldalán működő vállalkozásokat közelebb hozzák egymáshoz, az érintetteket tájékoztassák az aktuális pályázati lehetőségekről, valamint az erős politikai kapcsolatok kialakítását követően mindkét fél számára jövedelmező gazdasági együttműködés jöhessen létre. Rade Dobrac, a Szerb Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete megnyitójában hangsúlyozta: Magyarország a vajdasági területtel már szoros gazdasági együttműködést épített ki, melyet egész Szerbiára szeretnének kiterjeszteni.

Csongrád megye lehet a jó kapcsolatok elsődleges nyertese

“Ugyan a kormányhivatal feladatai közé nem tartozik szorosan a gazdasági kapcsolatépítés, mégis minden eszközzel támogatjuk azt. Számos szakigazgatási szervünknek van élő és igen jó kapcsolata szerb társhatóságokkal, az előző uniós pénzügyi ciklusban sikeres pályázatunk is működött, melynek keretén belül az újvidéki és a szegedi népegészségügyi hatóság egy közös projektet valósított meg” – mondta el a rendezvény kapcsán tartott sajtótájékoztatón Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

Szerbiában jelenleg 400 szerb-magyar vegyes vállalat működik, Magyarország az ötödik legnagyobb befektető, és az ötödik legnagyobb exportőr is. Tavaly minden idők legnagyobb kereskedelmi forgalmát érte el a két ország, amely meghaladta az 1,6 milliárd eurót. Ez a pozitív tendencia idén is folytatódik, az adatok a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedését mutatják – foglalta össze beszédében a kormánymegbízott. A kormány az elmúlt négy évben kiemelten foglalkozott a Vajdasággal, amely Szerbia egyik legfejlettebb gazdasági területe, Németország után pedig hazánk a második legnagyobb gazdasági partnere. “A gazdasági kapcsolatok erősödésének, a fejlődésnek első nyertese közvetlenül Csongrád megye lehet” – emelte ki Juhász Tünde.

Az uniós források lehetőségeiről is szót ejtett a kormánymegbízott, amelyek felhasználásáról most folynak az előkészítő tárgyalások, az azonban már látható, hogy várhatóan 60 millió eurós programot valósítanak meg 2014-2020 között. Az Előcsatlakozási támogatási eszköz, az IPA prioritásaként a környezetvédelem, klímaváltozás, gazdaságfejlesztés, valamint a KKV-k versenyképességének növelése szerepel. “A cél, a feladat közös a határ innenső és túlsó oldalán: saját érdekünkben keresnünk kell a partnereket, akikkel a kölcsönös bizalom alapján, a közös cél érdekében együtt munkálkodhatunk” – fogalmazott a kormánymegbízott.

Infrastrukturális fejlesztések, új piacok

“Minden területen szeretnénk fejleszteni a magyar és szerb kapcsolatokat, a politikai mellett a gazdasági együttműködés is rendkívül gyümölcsöző lehet mindkét fél számára. Szerbiának komoly kapcsolatai vannak olyan gazdag piacokkal, melyeket Magyarország nem használ ki kellőképpen, a magyar oldal viszont sokkal nagyobb tapasztalatokkal bír az IPA-pályázatok terén, így kölcsönösen tanulhatunk egymástól” – vette át a szót Rade Dobrac. A nagykövet kiemelte annak a szerbiai rendeletnek a jelentőségét, amely hetven év után eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A november 20-án összeülő Magyar–Szerb Gazdasági Vegyesbizottság emellett új kapukat nyithat meg a két ország üzleti partnerségében is. “Mindkét ország tranzitország, az ebből adódó hasznot azonban nem tudjuk kellőképp kihasználni, Szerbiának pedig jóval nagyobb lehetőségei vannak annál, amennyit a Vajdaság tud nyújtani. A mai konferencia, illetve az elkövetkező időszak is nagy előrelépést hozhat mindkét fél számára” – tette hozzá Rade Dobrac.

Varga Imre, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács titkára szerint három területen hozhat dinamikus növekedést az együttműködés. A nagy infrastrukturális projektek között említette a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal helyreállítását, a Déli Áramlat kiépítését, illetve csatornázási, infokommunikációs fejlesztéseket. Nem tudtunk kellőképp élni azzal a lehetőséggel se, hogy Szerbiának szabadkereskedelmi megállapodása van Oroszországgal, így szerb vegyesvállalatokon keresztül jelentősen növelhető a hazai export. Fontos továbbá a kis- és középvállalkozásokon keresztül megvalósuló regionális együttműködés fejlesztése is, a kétoldalú forgalom jelenleg egymilliárd euró körül forog, amely a fizetőképes kereslet növelésével tovább bővülhet – tette hozzá Varga Imre.

Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke szerint a KKV-k együttműködésében komoly lehetőségek rejlenek, Szerbia EU-s felkészítésében pedig a kamaráknak is komoly szerepük lesz a közeljövőben.

 

Magyarok és szerbek szakmai fóruma

Forrás: delmagyar.hu

A határon átnyúló IPA-programokról, pályázati kiírásokról kaphattak információkat azok a cégek, vállalkozások, az önkormányzati és a civil szféra szakemberei, akik pénteken részt vettek a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szakmai fórumán Szegeden, a megyeházán.

A konferencián részt vett Rade Dobrac, a Szerb Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarát szegedi központtal jegyezték be 2009-ben, mára Budapesten, Kecskeméten, Szegeden, Szabadkán és Újvidéken tart fenn képviseleti irodát.

 

2015 második felében írják ki a magyar–szerb IPA pályázatokat, 60 millió euróra lehet pályázni

Forrás: Pannon RTV

A magyar–szerb üzleti kapcsolatok fejlesztése céljából szakmai konferenciát szerveztek Szegeden a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A találkozóra a határ mindkét oldaláról érkeztek meghívottak, önkormányzatok és vállatok képviselői. Az IPA következő pályázati időszakáról is szó volt.

A kis- és közepes vállalatok határon átnyúló, regionális kapcsolatait fejlesztenék, keresve az együttműködési lehetőségeket mindkét országban.

Juhász Bálint, tartományi gazdasági titkárhelyettes (VMSZ): „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a kis- és középvállalkozások is Vajdaságba jöjjenek, alapítsanak leányvállalatot, alapítsanak a vállalkozók céget, és ott kezdjenek el dolgozni, szolgáltatni, termelni.”

A teljes magyar kivitel Szerbiába tavaly több mint egymilliárd euró volt, de ez még mindig elmarad a Horvátországba irányuló exporttól, ide ugyanis Magyarország mintegy kétmilliárd euró értékű árut és szolgáltatást exportált. A kis- és középvállalatok a Szerbiába irányuló magyar export körülbelül harmadát adják. A külkereskedelmi árucsere-forgalom javulása alapvetően két dologtól függ – mondta Varga Imre, a Magyar–Szerb Üzleti Tanács titkára. „Olyan beruházások létrehozása Szerbiában, többek között magyar tőkével, tehát a magyar befektetések ösztönzése, amelyek munkahelyeket teremtenek, fizetőképes keresletet generálnak, és amelyek olyan új árualapokat hoznak létre, amely áruk visszatérve az Európai Unió piacára, sokkal konkurensebbek lennének, mint a jelenlegi árualap.”

Várhatóan a jövő év második felében jelennek meg a Magyar–Szerb IPA Határon Átnyúló Együttműködési program következő támogatási időszakának pályázati kiírásai. Négy úgynevezett tematikus prioritást határoztak meg – mondta Rácz Péter, a magyarországi IPA Közös Szakmai Titkárság igazgatóhelyettese a szegedi konferencián. „Közlekedésfejlesztés, határon átnyúló infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem, klímaváltozásra való reagálást támogató, arra írt pályázatok, projektek köre. A második témakör turisztikai célú fejlesztések; kulturális és természeti örökségvédelem területén kialakított együttműködések; gazdaságfejlesztés, kis- és közepes vállalkozók versenyképességének a növelése.”

Az előzőben 45, a következő pályázati időszakban 60 millió euró áll majd rendelkezésre. Legutóbb 650 közös projekttel pályáztak, ebből azonban csak 200-at támogatott az Európai Unió.



Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!