Szerbia a magyarországihoz hasonló gazdasági siker útját kívánja járni – Együttes ülést tartott pénteken Budapesten a két ország kormánya, Forrás: Magyar Szó, 2018. február 10.
A közös kivitelezésben megkezdett projektumok, a regionális együttm?ködés és kihívások, a kétoldalú kapcsolatok, gazdasági viszonyok voltak a témái a magyar–szerb együttes kormányülésnek pénteken Budapesten. Ez alkalommal kilenc államközi szerz?dést is aláírtak, és egy, a magánszektorra vonatkozó megállapodást is kötöttek az illetékesek. A kormánytagok megbeszéléseit követ?en Ana Brnabi? szerb és Orbán Viktor magyar kormányf? közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt a két ország kapcsolatairól és a találkozó eredményeir?l. Brnabi? hangsúlyozta, sokat jelent Szerbiának a magyar támogatás az európai integráció útján, ezért köszönetet is mondott. Mint fogalmazott, Magyarország sokszor és bátran kiállt Brüsszelben a szerbiai érdekekért. Meglátása szerint történelmi csúcspontra értek el a két ország közötti államközi kapcsolatok, s megígérte, hogy Szerbia továbbra is sok energiát fektet majd ezeknek a viszonyoknak a tökéletesítésébe.
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál a válság legnehezebb id?szakában. Megismételte korábbi kijelentését: szükség esetén Magyarországra számítani lehet Szerbia déli határainak a megvédésében. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik, s készek minden támogatást megadni ehhez. Gazdasági témákról szólva kitért nyilatkozatában arra is, hogy várhatóan 2021–2022-t?l véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, és az import több mint felét képes lesz az ország más – többnyire romániai – forrásból fedezni. Ez az egész régió számára új helyzetet jelent majd – hívta fel a figyelmet Orbán.
A szerb kormányf? a két ország közötti kapcsolatok további építése mellett szállt síkra nyilatkozatában, s egyben gratulált is Orbánnak a magyarországi sikeres gazdaság alapjainak megteremtéséhez, ahogyan fogalmazott, a jó pénzügyi eredményekhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, a kivitel növeléséhez. Ezek a sikerek fontos üzenetet hordoznak magukban Szerbia számára is: arról árulkodnak, hogy igenis meg lehet változtatni a gazdasági mutatókat egy évtized alatt, és lehetséges jó irányba fordítani a gazdasági trendeket. Meggy?z?dését fejezte ki, hogy Szerbia jó irányban halad, a Magyarországéhoz hasonló utat kezdte járni, s ezért eredményeket tud felmutatni az elmúlt négy vagy öt évben. Persze – tette hozzá Brnabi? – nem vitás, hogy Szerbiára még sok munka vár, sokat meg kell még tenni annak érdekében, hogy az ország eljusson arra a szintre, ahol jelenleg Magyarország áll.
Úgy vélte, a Budapest–Belgrád vasútvonal olyan együttm?ködés lehet, amely az Európai Uniónak is fontos, Kína bevonásával pedig globális aspektust is kap. Kitért arra: Újvidék 2021-ben Európa kulturális f?városa lesz, és a település jelent?s támogatást kap Pécst?l, amelynek már van tapasztalata e pozícióval kapcsolatban, a két város között folyamatos az együttm?ködés. Hozzátette: újabb bizonyítéka a kiváló kétoldalú kapcsolatoknak, hogy Szerbia lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa.
Brnabi? bejelentette a Haraszti és Bácsszentgyörgy közötti új határátkel?hely április eleji megnyitását, s hozzátette, 2019-ben a Kübekháza–Rábé átkel?hely is megnyílhat.
POLITIKAI KÉRDÉSEKBEN TELJES AZ ÖSSZHANG
Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül – jelentette ki a magyar kormányf?. Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint er?s nemzeti érzésekkel rendelkez?, büszke országokat, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják ?rizni. A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van.
– Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól együtt tudunk m?ködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk – fejtette ki.
Orbán megjegyezte: tavaly rekordot döntött, s körülbelül 30 százalékkal n?tt a két ország közötti árucsere-forgalom. Hozzátette, hogy magyar beruházások – els?sorban szerb–magyar vegyes vállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhet?k. Úgy értékelte, hogy a szerb–magyar gazdaság er?sítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz. Beszámolt emellett a Budapest–Belgrád vasútvonal építésér?l, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehet?ségeket. Arról is szólt, hogy lényegében befejez?dött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan át is adják. Támogatásáról biztosította a Magyarországon él? szerbek közösségének kulturális, oktatási jelleg? kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a vajdasági magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött dolgozó kulturális intézményeket. A kormányf? példaérték?nek nevezte mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben.
ÁLLAMKÖZI SZERZ?DÉSEK
A sajtónyilatkozat el?tt a két kormány képvisel?i egyezményt írtak alá a közúti, vasúti és vízi határforgalom ellen?rzésér?l szóló megállapodás módosításáról, gazdasági és technikai együttm?ködési keretmegállapodást infrastrukturális projektumokról, fogyasztóvédelmi szolgáltatás-ellen?rzési egyetértési megállapodást, oktatási és kulturális együttm?ködési munkatervet 2018–2020-ra, valamint megállapodást a szerb mez?gazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium és a magyar Földm?velési Minisztérium között, a magyar–szerb élelmiszeripar közös fejlesztésér?l és a jöv?beli együttm?ködési prioritások meghatározásáról.
Kötöttek egy megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a szerb munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális minisztérium között a foglalkoztatáspolitika területén, munkatervet Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak szakért?i támogatásáról, egyetértési nyilatkozatot a szerb védelmi tárca és a magyar Honvédelmi Minisztérium között a katonai térképészeti együttm?ködésr?l és katonai térképészeti adatok és eszközök cseréjér?l, együttm?ködési szándéknyilatkozatot a szerb pénzügyminisztérium kincstári igazgatósága és a Magyar Államkincstár között, valamint egy vegyes vállalat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.
ÚJ POLITIKAI KONTEXTUS
Az együttes kormányülést követ?en magyar–szerb gazdasági fórumot tartottak, ezen szintén felszólalt a két ország miniszterelnöke. Ana Brnabi?ot Áder János magyar államf? is fogadta a nap folyamán.
Ez volt a Szerbia és Magyarország közötti negyedik együttes kormányülés. Budapesten, Belgrádban és Nišben már tartottak hasonlót az elmúlt években. Új politikai kontextusba helyez?dött az idén a két kormány együttm?ködése az Európai Bizottság nyugat-balkáni b?vítési stratégiájának ismeretében, mely konkrét intézkedéseket és határid?ket tartalmaz Szerbiára vonatkozóan. Magyarország tisztségvisel?i már korábban közölték, hogy továbbra is er?teljesen támogatják a nyugat-balkáni államok felzárkózását.
Ana Brnabi? kormányf?t és a szerbiai delegációt a találkozók el?tt magas rangú katonai tiszteletadással fogadta Orbán Viktor a Kossuth téren. El?z? este a repül?téren Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter várta be az érkez? Brnabi?ot, majd Orbán Viktor ünnepélyes vacsorát adott a szerbiai küldöttség tiszteletére.