EU HÍREK
Bizottsági iránymutatás a hamarosan alkalmazandó új adatvédelmi szabályokhoz
Az Európai Bizottság közzétett egy iránymutatást, hogy megkönnyítse az új adatvédelmi szabályok május 25-t?l esedékes, zökken?mentes és közvetlen alkalmazását az egész Unióban. Az új jogszabály alkalmazásának kezdetét alig több mint 100 nappal megel?z? iránymutatás felvázolja, milyen tennivalók állnak az Európai Bizottság, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a tagállami közigazgatási szervek el?tt az el?készületek sikeres lezárásáig. A Bizottság egy új gyakorlati online eszközt is létrehozott a kkv-k számára, hogy meg tudjanak felelni az új adatvédelmi szabályoknak és ki tudják használni azok el?nyeit.
Rugalmasabb héa-szabályozás a kisvállalkozások számára
Az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó (héa) mértékeinek meghatározása, és a kkv-k gyarapodását el?segít?, kedvez?bb adózási környezet kialakítása terén. A határon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások például 11 %-kal magasabb megfelelési költségekkel szembesülnek a kizárólag belföldön keresked?khöz képest, ami a kisebb szerepl?ket érinti a leghátrányosabban. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a jelenleg csak a legkisebb cégek számára elérhet? egyszer?bb héaszabályokat több vállalkozás vehesse igénybe. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos megfelelési költségek összességében véve évente 18 %-kal fognak csökkeni.
Fiatalkori munkanélküliség: javul a helyzet, de még van mit tenni
A gazdasági válság a fiatalokat érintette a legrosszabbul. Az EU-ban a 15–24 év közöttiek körében a munkanélküliségi ráta a 2008. évi 15 százalékról 2013 elejére 24 százalékra ugrott. A tagállamok a probléma kezelése érdekében hozták létre 2013-ban az ifjúsági garancia programot. Habár már látszanak a program els? eredményei, még mindig nagy a probléma és nagy az eltérés az egyes tagállamok között: a fiatalok körében mért munkanélküliségi ráta 16,2 százalék volt 2017 novemberében az EU-ban. Magyarországon a 2017. októberi adatok szerint 10,5 százalék.
M?anyaghulladék: európai stratégia bolygónk védelme és az ipar fellendítése érdekében
Európában évente 25 millió tonna m?anyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30%-át hasznosítjuk újra. A m?anyagok a leveg?be, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerül? mikrom?anyagok formájában az emberi szervezetbe is bejutnak, miközben élettani hatásukat nem ismerjük. A m?anyagokra vonatkozó új stratégia gyökeresen meg fogja változtatni Európában a termékek tervezését, el?állítását, használatát és újrahasznosítását, mivel el? fogja mozdítani, hogy a gazdasági szerepl?k a tervezés és az el?állítás során teljes mértékben figyelembe vegyék az újrahasználatra, javításra és újrahasznosításra irányuló igényeket, és fenntarthatóbb anyagokat fejlesszenek ki.
Új oktatási kezdeményezések – kulcskompetenciák és digitális készségek
Az Európai Bizottság új kezdeményezéseket fogadott el abból a célból, hogy fejlessze az európai polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit, el?mozdítsa a közös európai értékek térnyerését, és b?vítse a diákok Európai Unióval kapcsolatos ismereteit. A Bizottság javaslatcsomagja 3 kezdeményezést tartalmaz: egy ajánlást az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, egy digitális oktatási cselekvési tervet és egy ajánlást az inkluzív oktatásról és a tanítás európai dimenziójáról.
Nyilvános konzultáció a kkv-k nyilvános piaci jegyzésér?l
A kkv-k részvény-, illetve kötvénypiaci jegyzésének útjában álló szabályozási akadályok zöme nem ismeretlen az érdekeltek el?tt. Már többször részletesen megvitattuk ezeket az akadályokat mind az érdekelt ipari szerepl?kkel, mind az illetékes tagállami szervekkel. Ez a nyilvános konzultáció tehát nagymértékben az el?zményekre épül, ezért rövidebb, tízhetes válaszadási id?tartamot irányoztak el?. A konzultációra adott válaszok segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy feltérképezze, hogyan lehetne kedvez? környezetet kialakítani azoknak a kkv-knak, amelyek jegyezni kívánják részvényeiket vagy kötvényeiket a kkv-t?kefinanszírozási piacokon. A nyilvános konzultáció határideje: 2018. február 26.
Külföldi befektetések az EU-ban: gazdasági el?nyök és az európai érdekek védelme
Az EU a világ egyik legnyitottabb beruházási rendszere, és az uniós tagállamok együttvéve a világon a legkisebb mértékben korlátozzák a közvetlen külföldi befektetéseket. Ezek ugyanis fontos bevételt jelentenek az EU számára: a gazdasági jólét 36%-át adják és mintegy 7,6 millió munkahelyet teremtenek. Az Unióba csak 2016-ban 280 milliárd euró érték? közvetlen külföldi befektetés érkezett, a legtöbb Svájcból és az Egyesült Államokból. A problémát azt jelenti, ha bizonyos esetekben a külföldi befektet?k befolyása nagyon megn? és olyan stratégiai jelent?ség? eszközökhöz jutnak, amelyekkel a biztonságunk, vagy közrendünk szempontjából fontos európai cégeket is irányíthatják.
Az Európai Bizottság útjára indítja az Uniós Blokklánc Megfigyel?központot és Fórumot
Az Európai Bizottság az Európai Parlament támogatásával útjára indította az Uniós Blokklánc Megfigyel?központot és Fórumot. Az Uniós Blokklánc Megfigyel?központ és Fórum felhívja a figyelmet a blokklánc-technológia kulcsfontosságú fejleményeire, támogatja az európai szerepl?ket, és meger?síti az európai szerepvállalást a blokklánctevékenységekben részt vev? több érdekelt fél között. E technológiák várhatóan számos területen – például az egészségügy, a biztosítás, a pénzügyek, az energia, a logisztika, a szellemi tulajdonjogok kezelése vagy a kormányzati szolgáltatások területén – kihatnak a digitális szolgáltatásokra, és átformálják a jelenlegi üzleti modelleket.
ESEMÉNYNAPTÁR
2018.02.20.-21. Körkörös gazdaság – mi a következ? lépés?
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: Európai Bizottság, 170 rue de la Loi, Charlemagne épület
2018.02.22. 8.00 A cs?d szélén álló vállalkozások támogatása
Szervez?: SME Intergroup
Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz
2018.02.22.-23. 2. Európai Ipari Napok
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: Crowne Plaza Hotel, Rue Gineste 3
2018.03.07. 9.00 A postai szolgáltatások jöv?je
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: Európai Bizottság, Merode Épület, 41 avenue de Tervuren
2018.03.07. 9.00 A Energia Unió helyzetértékelése
Szervez?: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
Helyszín: Rue van Maerlant 2
2018.03.08. 9.00 Mez?gazdaság: A nemzetközi kereskedelmi szabályok megváltoztatása
Szervez?: Régiók Bizottsága
Helyszín: 99 rue Beillard
2018.03.15.-16. Your Europe, Your Say 2018
Szervez?: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
Helyszín: EGSZB, 99 rue Belliard
2018.03.18. 10.00 Üzleti környezet javítása az EU-ban: a KKV-k az uniós napirend fókuszában
Szervez?: Public Policy Exchange
Helyszín: Thon Hotel Brussels City Centre, 17 avenue du Boulevard
2018.03.20. 10.00 Magas szint? H2020 konferencia: Kulturális Örökség és Innováció
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: további információk hamarosan
2018.03.27. 9.30 A Solvency II felülvizsgálata
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: Charlemagne épület, 170 rue de la Loi
2018.04.26. 15.00 Eurochambres 60. születésnap
Szervez?: Eurochambres
Helyszín: Hotel Le Plaza, Boulevard Adolphe Max 118-126
2018.05.21.-25. EU Zöld Hét 2018 – Zöld városok a zöld jöv?ért
Szervez?: Európai Bizottság
Helyszín: Brüsszel és számos európai helyszín
PÁLYÁZATOK
Pályázati felhívás 2018 – EAC/A05/2017
Erasmus+ program
Bármely, az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén tevékenyked? köz- vagy magánszervezet pályázhat az Erasmus+ program támogatására. A fiatalok és fiatal munkavállalók egyéni tanulmányi mobilitásához, valamint ifjúsági stratégiai partnerségekhez nyújtott támogatásokra a fiatalok olyan csoportjai is pályázhatnak, amelyek ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik.
A pályázati felhívás keretében az Erasmus+ program következ? intézkedéseihez nyújtható támogatás:
1. kulcsintézkedés – Egyéni tanulmányi mobilitás
• Egyéni mobilitás az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén
• Erasmus Mundus közös mesterképzések
2. kulcsintézkedés – Innovációs együttm?ködés és a helyes gyakorlatok cseréje
• Stratégiai partnerségek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén
• Tudásfejlesztési szövetségek
• Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
• Kapacitásépítés a fels?oktatás területén
• Kapacitásépítés az ifjúságügy területén
3. kulcsintézkedés – A szakpolitikai reform támogatása
• Strukturált párbeszéd: Találkozók fiatalok és döntéshozók részvételével az ifjúságügy témájában
• Jean Monnet tanszékek
• Jean Monnet oktatási modulok
• Jean Monnet kiválósági központok
• Jean Monnet társulások támogatása
• Jean Monnet hálózatok
• Jean Monnet projektek
• Sport: Együttm?ködési partnerségek
• Sport: Kisebb együttm?ködési partnerségek
• Sport: Nonprofit európai sportrendezvények
Elérhet? egy programkalauz (Erasmus+ – Pályázati útmutató), amely a legfontosabb dokumentum mindazok számára, akik részletesen tájékozódni szeretnének az Erasmus+ programról. A kiadvány teljes kör? tájékoztatással szolgál azokról a lehet?ségekr?l, amelyeket a magánszemélyek és a szervezetek igénybe vehetnek az Erasmus+ program támogatásával. A 2018. évi programkalauz magyar nyelven online változatban érhet? el.
A pályázatok benyújtására kit?zött határid?k a kulcsintézkedésekt?l függ?en 2018. február 1. és október 4. között vannak.
Az erre a pályázati felhívásra elkülönített összeg hozzávet?legesen 2 490,9 millió EUR.
Kreatív Európa – Média alprogram
Európai videojátékok fejlesztésének támogatása
Ez a pályázati felhívás olyan, a közelmúltban sikert felmutató európai videojáték-gyártó vállalkozásoknak szól, amelyeket a benyújtási határid? el?tt legalább 12 hónappal törvényesen bejegyeztek. Támogatott tevékenység: Narratív, történetet elbeszél? videojátékok, a platformtól vagy a várható forgalmazási módszert?l függetlenül. A videojátéknak minden esetben kereskedelmi felhasználásra szánt játéknak kell lennie.
A pályázati felhívásnak egy határideje van. A támogatási kérelmet a pályázati felhívás közzététele és 2018. március 8. déli 12.00 óra (brüsszeli id? szerint) között kell benyújtani. A projekt id?tartama a tevékenység kezdetét?l számított 36 hónap.
Az alprogram teljes költségvetése 3,78 millió EUR. Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás vissza nem térítend? támogatásnak min?sül. A koncepció és az európai videojáték-projekt fejlesztéséhez 10 000 és 150 000 EUR közötti hozzájárulás adható (az addig a pontig tartó tevékenységekre, amikor a koncepció játszható prototípus vagy próbaverzió elkészültéhez vezet). Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás semmilyen esetben sem haladhatja meg a pályázó által benyújtott összes támogatható költség 50%-át.
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ
Hogy áll az új uniós adatvédelmi szabályozás?
2018. május 25-t?l az EU Általános Adatvédelmi Rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) szabályait kell alkalmazni az adatkezelés területén minden uniós tagállamban, így Magyarországon is. A tagállamokban eltér? ütemben haladnak az el?készületek. Négy hónappal a határid? el?tt mindössze két ország – Ausztria és Németország – ültette át a nemzeti jogba az új uniós adatvédelmi szabályozást. További 13 tagállam pedig elkezdte már a jogszabályok el?készítését.
A 2018. május 25-t?l bevezetett szigorúbb adatvédelmi szabályok révén az állampolgároknak fokozottabb felügyeletük lesz saját adataik fölött, a vállalkozások pedig egységes versenyfeltételekben részesülnek majd, hiszen székhelyt?l függetlenül egyetlen szabályrendszer vonatkozik az Unióban tevékenyked? valamennyi vállalatra.
Az Európai Bizottság 2018. január végén közzétett egy iránymutatást, hogy megkönnyítse az új adatvédelmi szabályok zökken?mentes és közvetlen alkalmazását az egész Európai Unióban. Az új jogszabály alkalmazásának kezdetét alig több mint 100 nappal megel?z? iránymutatás felvázolja, hogy milyen tennivalók állnak az Európai Bizottság, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a tagállami közigazgatási szervek el?tt az el?készületek sikeres lezárásáig.
Bár az új rendelet egységes, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó szabályokat határoz meg, bizonyos tekintetben további jelent?s alkalmazkodást igényel – például az uniós tagállamok kormányainak egyes hatályos jogszabályokat módosítaniuk kell, illetve az adatvédelmi hatóságoknak létre kell hozniuk az Európai Adatvédelmi Testületet. Az iránymutatás kiemeli az új szabályoknak köszönhet? f?bb újításokat és lehet?ségeket, összegzi a már elvégzett el?készít? munkát, valamint felvázolja a szervek el?tt álló feladatokat.
Nem csak a tagállamoknak kell igyekezniük, de a vállalatoknak is, különösen azoknak, amelyek határokon átnyúló szolgáltatásokat is kínálnak. Nekik is fel kell készülniük a GDPR által támasztott követelményeknek való megfelelésre, kiváltképp, ami a személyes adatok kezelését illeti. Ennek elmulasztását súlyos szankciókkal fogják sújtani: a szabályok ismételt vagy súlyos megsértéséért akár 20 millió euró vagy az adott cég világszint? éves forgalmának 4%-a befizetésére kötelezhetik a törvényszeg?ket.
Az új szabályozás az országos adatvédelmi hatóságok közötti együttm?ködést is el?írja. Ennek jegyében a vállalatoknak csak egyetlen hatósággal, nem pedig 28-cal lesz majd dolguk, ami jogbiztonságot teremt az üzleti szférában.
Az új szabályokkal járó el?nyök és lehet?ségek ismertsége nem azonos mérték?. Különösen a KKV-k megfelelési feladataival kapcsolatos tájékoztatási és támogató intézkedéseket kívánja a Bizottság meger?síteni. Az Európai Bizottság készített egy kimondottan a KKV-knak szóló interaktív infógrafikát is, amely ismerteti a KKV-ket érint? legfontosabb tudnivalókat! Az infógrafika az alábbi linket érhet? el: http://ec.europa.eu/justice/smedataprotect/index_hu.htm
A Bizottság 1,7 millió eurót szán az adatvédelmi hatóságok finanszírozására és az adatvédelmi szakemberek képzésére. További 2 millió euró fordítható a nemzeti hatóságok vállalkozásokat – különösen KKV-ket – segít? tevékenységeinek támogatására. A Bizottság emellett a tagállamokban szervezett rendezvényeken is részt vesz, hogy segítse az érdekelt feleket a felkészülésben, valamint tájékoztassa a polgárokat arról, milyen hatást gyakorol rájuk a rendelet.
A rendelet legfontosabb pontjai:
ÚJ MEGKÖZELÍTÉS Az új rendelet szerint, ha egy terméknek vagy szolgáltatásnak lehet adatvédelmi vonatkozása, akkor már a fejlesztés során foglalkozni kell ezzel. Ez a szabály komoly adminisztrációs kötelezettséget is jelent, hiszen dokumentálni kell, hogy az adatvédelmi szempontokat megfelel?en figyelembe vették. Például, ha egy reklámkampányt tervezünk, akkor a tervezés során is figyelni kell rá, hogy megvalósuljon a minimális adatkezelés elve.
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Egyes intézményeknek a jelenlegi szabályozás szerint is jelentenie kell, ha személyes adatok szivárogtak ki t?lük. A GDPR túlmegy ezen, és átfogó bejelentési kötelezettséget vezet be, így a jöv?ben minden súlyosabb incidenst 72 órán belül jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak.
BÍRSÁG A bírságok tekintetében nagyon szigorú az új szabályozás. Az az intézmény vagy vállalat, amely megszegi a szabályokat, elrettent? nagyságrend? büntetésre számíthat: a kiszabható büntetés maximuma ugyanis 20 millió euró vagy a globális éves forgalom 4 százaléka – a kett? közül a magasabb összeg. Így ha például egy magán-egészségbiztosító úgy selejtezi le a merevlemezeit, hogy azokról a betegekhez köthet?en visszafejthet?ek a korábban a biztosító által finanszírozott beavatkozások, vagy egy bérszámfejtéssel foglalkozó cég hanyagsága miatt jövedelmekre vonatkozó adatok kerülnek nyilvánosságra, akkor jelent?s büntetésre számíthat. Egyel?re nem tudni, mi lesz azzal a jelenleg hatályos szabállyal, amely szerint a KKV-k els? jogsértés esetén nem bírságolhatók adatvédelmi ügyekben.
ADATVÉDELMI FELEL?S Az adatvédelmi felel?s létét a magyar szabályozás egyel?re csak speciális szektorokban teszi kötelez?vé, az új rendelet viszont e tekintetben a kezelt adatok érzékenysége alapján tesz különbséget a cégek között. Azok az intézmények, amelyek m?ködésük jellegénél fogva nagy tömegben, automatizált módon kezelnek személyes adatokat, mint például a bankok, biztosítók, egészségügyi szolgáltató intézmények, informatikai szolgáltató szervezetek, nem hivatkozhatnak az adatvédelem technikai nehézségeire. Ezen intézményeknek, továbbá a különlegesen érzékeny személyes adatokat (politikai nézet, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság stb.) kezel? szervezeteknek szakirányú végzettséggel vagy kompetenciával rendelkez? adatvédelmi felel?st kell ugyanis kinevezniük, aki személyében felel?s a megfelel? adatvédelmi rendszer m?ködtetéséért és az adatok védelméért. Bár a kisebb (kevesebb, mint 250 foglalkoztatott) szervezeteknek adatvédelmi felel?st nem kötelez? kinevezniük, az adatok kockázatokkal arányos védelméért ?k is felel?sek.
PROFILALKOTÁS FOGALMA A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy cég ügyfélprofilt készít marketing vagy egyéb célból, az érintett hozzájárulását elegend? az általános szerz?dési feltételek (ÁSZF) között feltüntetni. Kivételt csak az jelent, ha a profil készítése kifejezetten kell a szerz?dés teljesítéséhez, de ez esetben is elegend? a szerz?désbe belefoglalni, hogy ügyfélprofil készül majd. Az új szabályozásban az ügyfélprofil készítésére külön rendelkezések vonatkoznak, az minden esetben az érintett személy kifejezett hozzájárulásához lesz kötve.
SZEMÉLYRESZABOTT TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELESSÉG Amennyiben egy cég ügyfelei adatait bármilyen módon automatikusan feldolgozza, köteles lesz az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy milyen logika szerint történik az adatfeldolgozás. A rendelet nem fejti ki, hogy ennek a tájékoztatásnak mennyire kell részletesnek lennie, pedig ezen algoritmusok m?ködése a legtöbb esetben az üzleti titok körébe esik. A új rendelet azt is rögzíti, hogy a fogyasztókat közérthet?en és személyre szabottan kell tájékoztatni az adatkezelésr?l. Egy gyerekek számára üzemeltetett honlap adatvédelmi tájékoztatójával szemben egészen más követelményeket jelent, mint egy autóalkatrészeket áruló webshop adatvédelmi tájékoztatójával szemben.
ADATKEZELÉS CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az adatkezelés céljának meghatározása – a cégek jelenleg szokásos gyakorlata alapján – számos esetben hiányzik. Sokszor minden lehetséges adatot gy?jtögetnek a vállalatok, „majd jó lesz valamire” alapon. Erre a jöv?ben nem lesz lehet?ség, az új rendelet ugyanis szigorú követelményeket ír el? az adatkezelés céljának meghatározásával kapcsolatban.
Magyarországi változások
Az adatvédelmi rendelet kétségkívül hoz újdonságot, de a magyar szabályozáshoz képest rengeteg változásról azért nem beszélhetünk. Azok a vállalkozások, akik eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi Hatóság) el?írásainak, az új rendelet hatályba lépésével várhatóan nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra. A magyar adatvédelmi jogszabály ugyanis az egyik legszigorúbb az Európai Unióban. Azok a cégek viszont, akik eddig sem foglalkoztak az adatvédelemmel és nem tanúsítottak jogkövet? magatartást, most sok újdonsággal találkozhatnak.
Magyarországon annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az Infotörvény lefedi az információszabadságot is, illetve a titokfelügyeleti hatósági eljárást. Nálunk a két terület egy törvénymódosítással kerül elfogadásra úgy, hogy ez a változás nem érinti az információszabadságra vonatkozó részt, ugyanakkor kismértékben érinti az adatvédelmi hatóság szervezetére vonatkozó szabályokat.
A felkészülés folyamatában nem úszható meg a hatályos adatkezelések teljes auditja, ami komoly feladatot és költséget is jelent, ebb?l a szempontból a kkv-k rosszabb helyzetb?l indulnak, mint a multik.