www.kkvhaz.hu
A hagyományos KKV Évindító Csúcson az NGM Pénztártermében az ország sok szegletéb?l érkezett vállalatvezet?k vitáztak segít? és együttm?köd? szeretettel.
A KKVHÁZ által elindított Évindító Csúcstalálkozót idén már mindenki várta. A KKV szektor a hazai versenyképesség záloga. A legnagyobb tartalék ebben a szektorban van. Hogyan lehet ezt a potenciált kihasználni? GULYÁS JÓZSEF a KKVHÁZ vezérigazgatója moderálása mellett erre keresett választ a teltházas rendezvény. Néhány kiragadott gondolat a hangfelvételek részletes feldolgozása el?tt.
TÁLOS PÉTER a Joint Venture Szövetség elnöke úgy vélte, hogy az államnak is érdeke a kkv szektor növekedése és sikeressége. Egy nemzetközi példát is hozott. Az egyébként befulladt un. TTIP az USA és az EU szabadkereskedelmi egyezményének is a két óriás KKV szektorai lettek volna a f? haszonélvez?i.
MARJAY GYULA a VOSZ Budapesti és Pestmegyei Szervezete elnöke tréfás újévi köszönt?vel indította beszédét: „Bort, búzát békességet, adómentességet”- kívánt a megjelentek derültségére. Az általa legfontosabbnak vélt szegmens: a mikro vállalkozások fejlesztése, innovatívvá tétele. Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát is, mely ma a „gazdaság motorja”. és a feln?ttképzés kérdését, amit kiemelt fontosságúnak ítélt.
NÉMETI LAJOS az Ipartestületek Budapesti Szövetsége elnöke számot adott az iparosság gondolkodásáról, tradícióiról lelkületér?l is. A vezértémákhoz csatlakozva, szerinte a digitalizálás min?ségileg új korszakot nyitott meg. Ahogy fogalmazott: Új szakmák jönnek létre, és szakmák t?nnek el, olyan ütemben, amire korábban még soha nem volt példa. Kiemelked? gondként azt jelezte, hogy nagy az információhiány a családi és mikro vállalkozásoknál. Egy példát is hozott: a cégkapu használata megterheli, elkedvetleníti az iparos társadalom nagy részét.
BILLO KÁRMEN a Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési f?osztályvezet?je tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a Vállalkozásfejleszt? Tanács évek óta m?ködik, vállalkozók javaslatait szívesen veszik. Több állami program is elindult, ezek között van: az Ipar 4.0, Beszállítófejlesztési Program, Pénzügyi Tudatosságot fejleszt? Program, Mentorprogram. A f?osztályvezet? kiemelt nyitottságot mutatott a vállalatok felöl érkez? észrevételeknek javaslatoknak.
SINKÁNÉ DR CSENDES ÁGNES a NAV szakf?igazgatója a Mentorprogram lehet?gének kihasználását vetette fel vitaindítóként. Élnek-e a vállalkozók a mentorprogram lehet?ségével, mely kétféleképpen valósul meg: egyrészr?l csoportos rendezvények keretében, ahol olyan hasznos, és alap információk birtokába juthatnak, mint akár pl.:számla kiállítása, másrészr?l egy személyes mentorálás. A jöv? útja ez a fajta mentorálás. Hozzátette továbbá: cégkapu megjelenése ugyan megkönnyíti az ügyintézés helyzetét, de id?be telik a használatának elsajátítása.
BABLENA FERENC a Nógrád Megyei Közgy?lés alelnöke a legkisebb és talán a legszerényebb anyagi lehet?ségekkel rendelkez? megye hátrányos t?ke ellátottsági és pénzügyi helyzetén kíván változtatni. Az érzelmes szavakkal elmondott segélykérés csak egyik érve volt, hogy miért kell változtatni. Egy helyi KATA-s fodrász képtelen kitermelni a megélhetéshez szükséges pénzt. Erre a megyére fokozott állami figyelmet kell szentelni.
SIKLÓS MÁRTA, a LeitnerLeitner audit és adótanácsadó cég partner ügyvezet?je felhívta a figyelmet a digitalizálással kapcsolatos problémákra, miszerint digitalizálást kell oktatni a vállalkozóknak. Komoly ismereteket kíván a digitalizálás, cégkapu ismerete, használata.
VARGA ISTVÁN, a Consult Union Gy?r tulajdonosa az állam els?dleges KKV fejlesztési felel?sségét vitatta. Mint mondta: a kisvállalkozóknak el?ször a saját házuk táján kell sepregetni. Addig, amíg a számviteli, pénzügyi munkaA könyvel?k felel?sségére is felhívta a figyelmet. a tervezhet?ség irányába kell elindulni.
BILLO KÁRMEN reagált a Nógrád megyét képvisel? BABLENA FERENC kétségbeejt? állítására. A kormány figyel a hátrányosabb helyzet? helyekre is.
BRUCKNER LÁSZLÓ, a NGM Munkaer?piacért és Képzésért Felel?s Államtitkárság egyik vezet?je elmondta, hogy alapvet?en más a helyzet mint 3 éve. Egyre kevesebb a munkaer?, fontos a képzés feljavítása, az NGM szeretne a képzésekkel kapcsolatos tartalmakat megosztani a vállalkozókkal. Megalakult az Ágazati Készségek Tanácsa és napirenden van a sokak által követelt OKJ átalakítása is.
Hédl Sándor, a Bakony Elektronika tulajdonos ügyvezet?je fontosnak találja a kisvállalkozói szektorban dolgozó alkalmazottak ösztönzését.”A magyar tele van ötletekkel, csak ösztönözni kell, hogy az agyból kipattanjon.”
KNIRS IMRE, a határon túli magyarok képviseletében jelent meg. Észak Komárom városi képvisel?je Komárom jelent?ségér?l, gazdasági súlyáról is szót ejtett. Kiemelte, hogy fontos a szakmai képzés. Az átképzés pedig nem egyik napról a másikra történik
NAGY PÉTER coach a vállalkozói szemlélet hiányára hívta fel figyelmünket. A vállalkozók 80százalékban szakemberek, 15 százalékban… és csak 5százalékban vállalkozók. Ennek 30-30-30 százalékban kellene osztódnia.
MOLL JÁNOS konkrét javaslattal állt el?: nyissunk weblapokat, melyek ötletbörzeként funkcionálnak.
TÁLOS PÉTER szerint a digitális forradalom miatt a társadalom a feje tetejére fog állni. Tudni kell, – mondta – hogy „én magam is tudom, hogy a digitális forradalom elkerülhetetlen, de ez az átállás kegyetlen emberi er?feszítéseket és kínokat fog okozni nem csak az id?s generációnak, hanem az egész emberiségnek. „A forradalmak a történelemkönyvekben jópofa dolgoknak látszanak, bennük élni egészen más. Ez következik most ránk. Azt kívánom, hogy Magyarország a legsikeresebbek között kerüljön ki ebb?l a küzdelemb?l”
TOLNAYNÉ DR TÓTH VERONIKA, a Vámügyi Szövetség a kisvállalkozók képzésének problémáját vetette fel, illetve javasolta a szakemberek bevonását, használatát.
MARJAY GYULA kiemelte pozitívumként a vállalkozói kultúra oktatásának fontosságát, a pénzügyi tudatosságra nevelést a középvállalatok helyett a mikrokra kellene hangsúlyt fektetni
VARGA ISTVÁN: Consult Union a könyvelést, nekünk vállalkozóknak kellene tudni vezetni.
CSURI FERENC a KLUDI ügyvezet?je a JVSZ KKV Bizottsága elnöke a feln?ttképzés kérdését firtatta. Betanított emberekre van szükség. Konkrét javaslata: egy olyan pedagógiai program beépítése, mely nem csak szaktudást, de oktatói tudást is ad.
TÁLOS PÉTER úgy látja, Komáromban nincs munkaer?, nem akarnak a munkások a nagy ipari parkban dolgozni.
KNIRS IMRE: Komáromban nagyon jó szakemberek vannak, igény van a béremelésre. A bér nem arányos a kiadásokkal.
TÁLOS PÉTER, mint komáromi cég érdekeltje, elvetette a béremelés gondolatát. Ezt modta egy alkalommal az embereinek: „Kérem nézzenek szembe azzal a ténnyel, hogy nem kaphatnak jelent?s béremelést, ha Önök a fizetésükb?l, nem hajlandóak megvenni a 45 ezer forintos NIKE cip?t csak a 20 ezer forintos olcsót. Ez a piacgazdaság logikája”
MARJAY GYULA szerint fontos a szakképzési hozzájárulás, valósan a szakképzésre kellene költeni 2018-ban.
DR PETRIS ISTVÁN, az AISEC – a fiatalság képviseletében szólalt fel. A mai világban a fiatalok motivációját a munkakör izgalma adja. Egyetértett azzal, hogy a vállalkozásvezet? inkább a szakmában jeleskedik, mint a cégvezetésben.
SIMON ANDRÁS, a másik ifjú rávilágított a tényre, miszerint a fiatalok kevésbé hajlanak a KKV szektor irányába, ha munkavállalásról van szó. A KKV-k feladata hogy érdekeltté tegyék a fiatalokat. Hogyan lehet vonzóvá tenni a fiataloknak a KKV szektort? Erre javasol soron kívüli megoldást keresni a szakemberekt?l.
Záró gondolatokat fogalmaztak meg TÁLOS PÉTER, SINKÁNÉ DR CSENDES ÁGNES valamint a házigazda Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Billo Kármen. A zárszavak méltatták a csúcstalálkozó szellemiségét és a folytatásra biztattak.
BILLO KÁRMEN felhívta a figyelmet a minisztérium Pénzhét nev? programra, melybe akár be is csatlakozhatnak a KKV szektor szerepl?i, hogy a fiatalabb geberációt pénzügyi tudatosságra neveljük. Mindenki kattintson a penz7.hu-ra.
Köszönjük NGM, köszönjük megjelentek, sikeres 2018-at a családi, mikro, a kis- és középvállalatoknak szerte az országban!
Pataki Nóra (PATAKI Coaching ügyvezet?)
a KKVHÁZ partnere