Forrás: autopro.hu, 2018.08.21.

Minőség, megbízhatóság, rugalmasság – ez a mottója a győri Alprosys Célgépgyártó Kft.-nek, amely géptelepítéssel és egyedi gépgyártással is foglalkozik. Bera Attila ügyvezető igazgató szerint a rugalmasság különösen fontos, hiszen az ügyfelek komoly elvárásokat támasztanak feléjük. Előfordul, hogy még a termék sincs kész és párhuzamosan fejlesztik azzal a géppel, ami majd össze fogja szerelni.

– Az Alprosys Kft. már 22 éve működik Győrben és a gazdasági válságot is túlélte. Hogyan foglalná össze a cég tevékenységét?
– A cég fő profilja egyedi igények alapján automata, félautomata célgépek, szerelősorok, szerelőállomások teljes kivitelezése, mely magába foglalja a mechanikus és villamos tervezéstől kezdve az alkatrészgyártáson át a berendezés üzemkész átadásáig tartó folyamatot. Az egyedi gépgyártás mellett foglalkozunk még géptelepítéssel is. Cégünknek nagy tapasztalata van a több tonnás gépek csarnokokba való be- és kiszállításával, épületen belüli mozgatásával. Ennek megfelelően akár komplett gyártó sorok áttelepítését illetve 50 tonnáig egyedi gépek mozgatását is tudjuk vállalni.

– Milyen autóipari cégekkel állnak kapcsolatban? Milyen munkát végeznek nekik?
– Egyedi gépgyártónként nem rendelkezünk fix termékpalettával. Minden egyes berendezést, szerelősort partnereink igényei szerint tervezünk meg, gyártunk le, szerelünk össze majd helyezünk üzembe. Megrendelőink különféle iparágakból kerülnek ki, de főként multinacionális autóipari vállalatok, valamint azok beszállítói találhatóak meg partnereink között. Ha csak a legnagyobbakat említem, köztük van az Audi, a Bos, a Suzuki és a Mercedes, de szerencsére ezt még hosszasan sorolhatnám.

– Hogyan alakult át a vállalat stratégiája az automatizáció térnyerésével?
– Cégünket a folyamatos fejlődés jellemezi. A manuálisan működő szerelősorok gyártásától eljutottunk a bonyolultabb vezérléssel ellátott, automatán vagy félautomatán működő berendezésekből álló gyártósorok teljes kivitelezéséig. A vállalat stabilitását mutatja, hogy a gazdasági válság idején nem kényszerültünk semmiféle leépítésre, nem csökkent a rendelési állományunk. Sőt, kisebb növekedést értünk el a válság évei alatt is. Büszkék vagyunk arra, hogy referenciáink között több olyan sikeres munkát is tudhatunk, amikor a megbízónk nem tudott feladatleírással szolgálni, csak nagy vonalakban tudta vázolni az elképzeléseit. Ilyenkor a gyártási koncepciót is mi találtuk ki, majd ezen koncepció alapján valósult meg a tervezés és a kivitelezés is.

– Hogyan jelenik meg az Önök cégénél a negyedik ipari forradalom?
– Ami megfigyelhető, hogy egyre több olyan tevékenységet, részfolyamatot is automatizálni szeretnének a megbízóink, amelyeket korábban manuális módon oldottak meg. Mindezek mellett észlelhető egyfajta folyamatos optimálási szándék, amely nem csak a tervezési, hanem a szerelési fázisban is megjelenik. Természetesen az ilyen kérésekhez rugalmasan állunk hozzá, hiszen számunkra a vevőink elégedettsége a legfontosabb.

– Hogyan változott a célgépgyártás az elmúlt évek során?
– A legfontosabb változás az előző pontban említett automatizálási irány. Mindemellett jó pár olyan versenytársunk is akad, akik korábban az egyedi gépgyártás egy-egy fázisára koncentrált, manapság azonban már teljes projektekre is pályázik. Ennek megfelelően ők is megtapasztalják, hogy ez egy szép, de igen nehéz szakma.

– Manapság a szabványokon túl egyre több elvárásnak kell megfelelnie a cégeknek. Hogyan változott a vevők igénye?
– Vevőink egyre nagyobb rugalmasságot várnak el tőlünk. Ez elsősorban abban jelentkezik, hogy gyakran még nincs kész a termékük, amit össze szeretnének szerelni, de a tervezett határidők miatt már nem tudnak várni a gyártósor megrendelésével. Ez műszakilag igen nehezen kezelhető helyzeteket is eredményezhet, hiszen ekkor gyakorlatilag egymással párhuzamosan fut a termék- és a gépfejlesztés. Az ilyen esetekben még szorosabb és intenzívebb közös munkára törekszünk a vevőinkkel. Az imént említett dolgokon túl az is elmondható, hogy a beruházásokra rendelkezésre álló idők nagyon lerövidültek, márpedig az egyedi gépgyártás bizonyos fázisai – például a gépek beüzemelése utáni finom beállítások, próbák – nem hagyhatók ki annak érdekében, hogy a későbbi széria gyártás körülményei között már biztosítva legyen a hibamentes működés.

– Mit gondol, hogyan kellene ezekre a megváltozott ipari igényekre reagálni az oktatásnak?
– Az oktatási rendszer gyakorlati rendszerén kellene fejleszteni leginkább, valamint a szakmai elmélet növelésén. Tapasztalatunk szerint az oktatók elsősorban a lexikális tudás növelésére törekednek, mi úgy látjuk, a gyakorlati, a szakmai tudásból és a konkrét gyakorlatokból többre lenne szükség. Törekedni kellene az elméletet oktatók képzésére is, akár rendszeres gyárlátogatásokkal. Tapasztaljuk, hogy sajnos van olyan elméleti oktató, aki 20-30 éve oktat, szakmai gyakorlati tapasztalata alig, a mai technikai/technológiai eszközöket, technológiát nem ismeri annyira. Így hogy adhatna át aktív tudást?

–A munkaerő kérdése égető probléma napjainkban. Önöknél is tapasztalható a munkaerőhiány? Milyen szakemberekre van szükségük főként?
– Ahogy ma Magyarországon – főként az Észak-Dunántúlon – szinte minden vállaltra jellemző a munkaerőhiány, úgy nálunk is. Tapasztalt, szakképzett munkaerőt nagyon nehéz találni. Legnagyobb gondot jelenleg a szakképzett fizikai munkaerő megtalálása jelenti, azon belül is a szerelők – mechanikus szerelők, villanyszerelők – terén van hiány. A hagyományos toborzási módszereken felül együttműködünk több győri iskolával is. Szakmai gyakorlatra fogadunk középfokú oktatásban részesülő tanulókat kötelező gyakorlati időre, valamint a győri egyetemmel együttműködve igyekszünk mérnöki állományunk utánpótlására, fejlesztésére.