Forrás: www.visithusrb.com, 2018.10.26.

Munkaerőt és előre gyártott építőelemeket keresnek mostanában a magyar cégek Szerbiában. Ebben is közvetít a közel húsz éve működő Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara.

Közel 30 helyi asszonyt foglalkoztat Vajdaságban, a magyar határhoz közeli egyik településen az a varroda, amely magyarországi megrendelésre végez bérmunkát. Komplett brigádok járnak át Szerbiából Magyarországra, ahol 4+3-as munkarendben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy négy napon át dolgoznak nyolc óránál hosszabb munkaidőben, majd három napot otthon töltenek.

Az elmúlt időszakban a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) egyik tevékenysége a munkaerő közvetítése volt. Jójárt Miklós, a kamara ügyvezető alelnöke szerint mára Szerbia is szinte kiürült. Információi szerint Belgrádban is akkora a munkaerőhiány, hogy azt tervezik, indiai sofőröket hoznának a szerb főváros helyi járatú autóbuszaira.

Az MSZKIK közel húsz éve segíti a magyar-szerb gazdasági kapcsolatokat. Kezdetben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági tagozataként dolgoztak. Akkor még a magyar-román kapcsolatok is hozzájuk tartoztak, ám azok később a Békés megyei kamarához kerültek. 2009-ben lettek önállóak, a Csongrád megyei mellett a Bács-Kiskun megyei, a Budapesti, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is a tagjuk lett. Olyan ismert nagyvállalatok is beléptek, mint a MOL, a CBA és a Fornetti.

Szerbia szeretne mielőbb csatlakozni az Európai Unióhoz, Magyarország pedig támogatja ezt a törekvését. Jójárt Miklós emlékeztet a Magyarország uniós csatlakozása előtti időkre: akkor osztrák és német cégek, kereskedelmi szervezetek ismertették meg magyar partnereikkel az uniós gazdaság gyakorlati működését. Az MSZKIK és tagjai ezt a tudást és tapasztalatot adják most át a szerbiai vállalkozóknak.

A kétoldalú kereskedelmi forgalomban jelentős aktívuma van Magyarországnak. A kamarai szakemberek szeretnék elérni, hogy a szerb termékek jelentősebb mennyiségben jelenjenek meg a magyar piacon. Ezek a kapcsolatok a kölcsönös előnyök elvén működnek – könnyebben vásárolnak a szerb cégek, ha ők is tudnak eladni Magyarországon.

Magyarországon az uniós támogatások fölhasználása miatt nagyon erős az építőipari konjunktúra. Hiány alakult ki előre gyártott betontermékekből. Az MSZKIK most szakemberek segítségével földeríti, pontosan mire van szükség, és gyártó kapacitásokat keres rá Szerbiában. Az ottani építőanyag-gyártó cégek többsége is nyugat-európai tulajdonban van – ez garancia az Európai Unióban megszokott minőségre.

Mind a munkaerő utazása, mind az áruforgalom esetében gondot okoz, hogy kiszámíthatatlan a határátkelés ideje. Előfordul, hogy a befektetési szándékkal Szerbiába érkezőnek az az első benyomása, hogy több órát kell várni a határon. Ez, finoman fogalmazva, nem segíti elő a gazdasági kapcsolatok mélyülését.

Legfőbb feladatuk hogy a kis és középvállalkozások határon átnyúló üzleti kapcsolatait segítsék. Bár vannak kapcsolataik Szerbia távolabbi várasaiban is, figyelmüket Vajdaság területére összpontosítják. Ott a legnagyobbak a lehetőségek, a kölcsönös előnyök. Legszorosabbak a kapcsolataik a vajdasági, az újvidéki és a szabadkai gazdasági kamarával.