Forrás: Pannon RTV, 2018.10.26.
Az anyaországból negyven olyan vállalkozó érkezett a tartományi székvárosba, akik együttműködési lehetőségeket keresnek a régióban.
A jó magyar-szerb kapcsolatoknak köszönhetően, erősödik a két ország közötti árucsere forgalom, és azon közös projektek száma, amelyek a gazdaság fellendítését szolgálják. Ez megnyilvánul a két ország vállalkozásainak együttműködésében is.
Nyikos Gábor, képviselő, Kristály Kft. Magyarország: „Több településsel tartjuk a kapcsolatot, elővizsgálatokkal, tanulmányok készítésével már elindultunk ezen az úton, hogy már amikor olyan fázisba jutnak ezek a projektek, ne akkor kezdjünk el ezekkel foglalkozni, hanem kész tanulmányok legyenek.”
Szerbiában kiváló befektetési lehetőségek vannak – hangzott el a rendezvényen.
Kupcsok Lajos, társelnök, Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara: „Itt a magyar nemzetiség gazdasági hidat jelent az anyaország irányába, és úgy gondolom, hogy Magyarország gazdaságfejlesztési terveinek a megvalósítása a Balkánon Szerbián keresztül vezet. Szerbia a kapu, a kulcs, tehát, aki Szerbiában jelen van, az a Balkánon is jelen van, ami a fő célunk.”
A találkozó mottója, partnert keresni, és a régióban munkahelyet teremteni – nyilatkozta Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke.
Jójárt Miklós, ügyvezető alelnök, Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara: „Megpróbálnak adott esetben termelést áthozni Szerbiába, hiszen nem mindenki akar szerencsére elmenni Szerbiából és Vajdaságból, de ha a környezetükben lesz munkalehetőség, akkor azt fel tudják vállalni, ezáltal meg lehet oldani bizonyos tartalékoknak a föltárását.”
Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke örömét fejezte ki a szerb-magyar találkozóval kapcsolatban. Elmondta, reméli, hogy a fórumon megjelent 40 céggel sikeres, és gyümölcsöző kapcsolat alakul ki.
Boško Vučurević, elnök, Vajdasági Gazdasági Kamara: „Tavaly rekordot döntött az árucsere-forgalom Vajdaság mint régió és Magyarország között. 550 millió euró volt. A 2012-es évhez viszonyítva, amióta statisztikailag is kísérjük az adatokat, a forgalom megkétszereződött.”
A magyarországi cégek és képviselőik elsősorban a környezetvédelemben, a hulladékgazdálkodásban, továbbá az ivóvíz- és a szennyvíztisztításban keresnek partnereket.