Forrás: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2018/február, Budapest, 2018-03-13
A munkaerőhiány vállalati percepciója
Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen vállalati kört és milyen területeken érintenek a toborzási nehézségek. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2017. októberi hullámát használtuk fel, amely 3064 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapul.
Eredményeink szerint a toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiányt) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt években: 2011 és 2013 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, 2014-ben és 2015-ben a vállalkozások ötöde említette meg a toborzási nehézségeket a vállalat üzleti életét akadályozó tényez?ként. Majd arányuk folyamatos növekedésnek indult: 2017-ben már a vállalkozások 42%-a jelezte ezt a problémát. (Ha pedig a súlyozott adatokat nézzük, akkor 2017-ben a vállalkozások 55%-a állította, hogy cége üzleti tevékenységét akadályozza a munkaerő- és szakember-hiány.)
A munkaerő- és szakember-hiányt, mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt nagyjából minden tizedik cég említette a konjunktúra-vizsgálatok során 2011 áprilisa és 2013 októbere között. Ezt követően ez az arány 2014. októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás a cége üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta ezt a problémát. 2015 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27%-a említette a munkaerő- és szakember-hiányt. 2016 áprilisában a cégek 29%-a, míg októberben már 36%-a emelte ki ezt a problémát, 2017 októberére pedig ez az arány 42%-ra nőtt.
Kérdőívünkben a munkaerő-, vagy szakember-hiány mellett további öt tényező esetében tudakoljuk meg, hogy akadályozta-e a vállalkozás üzleti tevékenységét, ezek közül a válaszadók legfeljebb három tényezőt jelölhetnek meg.
A területi összetétel, a létszám és a cég GDPhez való becsült hozzájárulása alapján súlyozott eredmények szerint a vállalkozások legnagyobb részének (55%) üzleti tevékenységét a munkaerő- és a szakemberhiány akadályozza. A második leggyakrabban (26%) említett tényező a kereslet-hiány, azonban ezt jóval kevesebben említették, mint a munkaerő- és szakemberhiányt. Nagyobb arányban említették még a válaszadók a tőke vagy pénzhiányt (14%), illetve a kapacitás hiányát (13%) is.
A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), az építőipari (63%), a döntően (58%) vagy részben (61%) külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli (45%), valamint a 10-49 fő közötti cégek (66%) küzdenek.
A konjunktúra-felvételek szokásos kérdésén („Mely tényezők akadályozták a leginkább cége üzleti tevékenységét az elmúlt fél évben? Kérem, legfeljebb hármat válasszon!”) túl egy másik, a munkaerő hiánnyal kapcsolatos, általánosabb kérdést is feltettünk a cégvezetőknek: „Szembesült az Ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel?” Erre a kérdésre 2742 cégvezető válaszolt. A továbbiakban az e kérdésre adott válaszok súlyozatlan eredményeit ismertetjük. Ezek szerint a megkérdezett vállalatvezetők 50,5%-a (1384 fő) számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben szembesült valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Legnagyobb arányban a döntően exportáló (79%), az ipari (70%) és építőipari (69%), a részben külföldi tulajdonban lévő (80%), a dunántúli (53%), valamint a 9 fő feletti (72%) cégek vezetői válaszoltak e kérdésre igennel.
A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek közül a legtöbb cégnek (72%) az új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele okozott gondot. Több, mint a válaszadók felének az új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele (58%), 49%-uknak a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása jelentett problémát. A válaszadók 45%-ának a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása is nehézséget okozott. Nagyjából egyötöd azok aránya, akik számára az új, diákmunkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (19%) volt probléma, 16%-uk számára pedig a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása jelentett gondot. A válaszadók 4%-a egyéb tényezőt jelölt meg.
Míg 2016-ban a válaszadók döntő többsége (64%) úgy vélte, hogy a következő egy évben súlyosabbá fognak válni a munkaerő hiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, 2017-ben már csak a megkérdezettek 12%-a vélekedett így. 2016-ban a munkaerőhiány enyhülésére csupán a válaszadók 5%-a számított, 2017-ben ez az arány 52% volt. Vagyis azt láthatjuk, hogy 2017 végén a válaszadók sokkal optimistábbak voltak a munkaerőhiány jövőbeli alakulásával kapcsolatban, mint 2016-ban.
A vállalkozásoktól azt is megkérdeztük, hogy hány üres álláshelyük volt 2017. október 1-jén. A válaszadók 57%-ának (1633 cég) nem volt üres álláshelye, 40%-ának (1141 cég) 1-10 darab üres álláshelye volt, és csupán 3%-uknak (96 cég) volt több, mint 10 darab üres álláshelye. Tehát a megkérdezettek csupán csekély hányada küzd nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal.
A továbbiakban arra térünk ki, hogy mely vállalati körnél hány üres álláshely volt 2017 októberében. Tulajdonosi szerkezet szerint azt láthatjuk, hogy a részben (12%) és a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások közül több, mint minden tizediknek legalább 11 üres álláshelye van. Az exporttevékenység esetében azt állapíthatjuk meg, hogy a döntően exportáló cégek esetében jelentős azon cégek aránya (16%), amelyeknek több, mint 10 üres álláshelye van. A létszámkategória szerinti bontás azt mutatja, hogy az 50-249 fős cégek közül nagyjából minden tizedik (9%) cégnek, a 250 fő felettiek közül pedig közel negyedüknek (24%) van legalább 11 darab üres álláshelye.
Stabilan növekszik az ország export és import tevékenysége
2009 óta stabilan növekszik Magyarország export és import tevékenysége, ami f?ként az er?s euró árfolyamnak köszönhet?. A jegybank legfrissebb fizetési mérleg jelentése szerint azonban a nominálisan növekv? export és import teljesítményhez a külkereskedelmi egyenleg sz?külése társul, ami az uniós támogatások kapcsán történ? importb?vüléssel magyarázható. Az euró árfolyamának várható alakulása ugyanakkor ösztönzen hathat a hazai vállalatok exporttevékenységére.
A magyar export és import bruttó hazai összetermékhez viszonyított mennyisége folyamatos növekedést mutat a 2009-ben a gazdasági válság miatt kialakult visszaesést követően. A KSH legfrissebb jelentése szerint 2017 utolsó negyedévében az export és az import euróban számított értékei közül az export 8,4, az import pedig 11%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ország külkereskedelmi többlete 8,2 milliárd euró volt. A külkereskedelem nagy részét (export 76%, import 77%) az Európai Unió valamely tagállamával bonyolítottuk le.1 A GDP-hez viszonyított export- és import-növekedést mutatja be az 1. ábra.
A külkereskedelmi mérleg tekintetében azonban némi mérséklődés mutatkozik hazánkban. Az EU-transzferek felhasználásának megindulásával a külkereskedelmi egyenleg mérséklődése leginkább az egyre dinamikusabban növekvő belföldi fogyasztásnak köszönhető, amely miatt az exporthoz hasonlóan dinamikusan növekszik az ország importjának értéke is. Az ország importjának legnagyobb részét a vállalatok kapacitásbővítő beruházásai teszik ki. Ezt követi a lakossági fogyasztók tartós és féltartós termékeinek behozatala. A jegybank becslése alapján azonban az ország folyófizetési mérlegének többlete még így is a GDP 3,9%-át teszi ki. Az export és import éves reálnövekedésének alakulását mutatja a 2. ábra.
Az export növekedését elősegíti a viszonylag magas euró-árfolyam is. Az MNB középárfolyama alapján számított éves átlagos árfolyam és az éves export közötti kapcsolat erős, pozitív kapcsolatot mutat, melyből az következik, hogy a gyenge forint kedvez az exporttevékenység növekedésének (lásd Erdős, 20102). 2017 során a forint árfolyama többször is alacsony szinten ragadt.
Jelenleg is arra számíthatunk, hogy a forint árfolyama gyengülni fog a nemzetközi piacokon, amelynek következtében a hazai exportőrök több forintra számíthatnak egyegy eurónyi exporttermékük után, ami tovább ösztönzi a hazai vállalatok exportkínálatának növelését. A forint-euró árfolyam alakulását a 3. ábra szemlélteti. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a tartósan magas euró-árfolyam miatt a jövőben megéri a hazai vállalatoknak növelniük exportkínálatukat.
Nemzetközi tendenciák
A német gazdaság helyzete februárban némiképp romlott. A munkanélküliek aránya nem változott. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke kis mértékben csökkent az előző hónaphoz képest. Az IFO üzleti bizalmi index értéke a januári rekordmagas értékhez képest enyhén mérséklődött. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe az előző hónapokban mért szinthez képest ismét csökkent. Az Egyesült Államokban a CB fogyasztói bizalmi index értéke a várakozásokkal ellentétben jelentősen nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex az elmúlt hónapokhoz képest enyhén csökkent. A munkanélküliek aránya nem változott az előző hónaphoz képest. A kínai beszerzési index értéke egy hosszabb növekedési időszak után februárban csökkent.